A laptopom egy ideje sajnos kijelző problémákkal küzd és az asztali gépemen nem tudok Mayát futtatni a szerény videókártyám miatt, ezért muszáj voltam mással elfoglalni magam. Így jött képbe a Java. Előző szemeszterben kaptam egy kis fejtágítást belőle az egyetemen, de mivel később elég meredek utakra tévedtünk az Atan és a ráépülő robotfociszimulációs alkalmazásokkal úgy érzem hogy saját magam is képeznem kellene, mert az alapok még nincsenek egészen rendben. Arról lehetne vitatkozni hogy ez mégis kinek a hibája, de inkább nézzük mit is tartogat nekünk a Java.

A Java egy objektum orientált programozási nyelv, amelyet James Gosling talált fel Oak néven. Később kiderült, hogy egy ilyen nevű nyelv már létezik és így lett Java-ként ismert. Kezdetben bár a Java felhasználóbarát nyelvnek bizonyult erőteljes sebesség gondokkal küszködött és számtalan egyéb hibával, amiket az idők során orvosoltak. Ma már egyáltalán nincs lényegi sebességkülönbség a vetélytársaival szemben, ráadásul számos előnyt biztosít a programozó számára. Ilyen például a memóriakezelése, amivel szinte teljesen leveszi ezt a terhet a fejlesztők válláról, míg C programokban hatalmas gondot kell erre is fordítani.

A Java előnyei a többi programozási nyelvvel szemben azon kívűl hogy lényegesen több Java programozót keresnek a vállalatok:

- Objektum Orientált Programozás ( emberközelibb, könnyebben áttekinthető és rendszerezhető mint egy Eljárás Orientált nyelv )

- Garbage Collection ( Szemétszedés - a program futása során felszabadítja automatikusan azokat a memóriahelyeket amikre később a végrehajtáshoz már nem lesz szükség, de a program korábban lefoglalta )

- Multiplatform ( Bármilyen rendszeren használható, a kódod gyakorlatilag elég egyszer megírni, a különböző JVM-ek fogják később biztosítani hogy a programod ugyanolyan jól működjön Linuxon is, ahogy Windows alatt )

Egy Java program születésének első lépése hogy a programozó megírja a forráskódot. Ez történhet akár egy mezei notepad-ben vagy bármilyen szövegszerkesztő szoftverben. A következő lépésben le kell fordítanunk a forrást egy compiler-rel ( fordító ). A compiler létrehoz egy bájtkódot, amit már bármilyen JVM-en ( Java Virtual Machine - Java Virtuális Gép ) lefuttathatunk. A JVM teszi lehetővé hogy bármilyen rendszeren működjön a programunk, ugyanis valójában a Java programunk ezen a virtuális gépen fog lefutni, így a futáshoz szükséges környezet mindig biztosítva lesz a program számára.

Kövezzetek meg egyébként, de mivel Windowst használok a Java használatát is Windows-on keresztül fogom bemutatni. Tudom hogy vannak gyorsabb rendszerek, csillogóbbak is és akár a NASA-t is feltörhetjük, de egyelőre ennél maradok, számomra ez a legkényelmesebb. Szóval elősször is hogy parancssorból használhassátok a Java Compilert és a Java-t Windows alatt a következőket kell tennetek:

Töltsd le az éppen aktuális JDK-t ( Java Development Kit - Java Fejlesztői Környezet ) innen...

Telepítsd, majd...

Start Menü > SajátGép > Tulajdonságok > Speciális > Környezeti változók

Itt a rendszerváltozók közt keresd meg a Path-t és szerkesztéssel add hozzá a JDK bin nevű mappájának elérési útját.

Nálam például ez így néz ki: C:\Program Files\Javajdk1.7.0_02\bin

Ezután hozz létre egy új rendszerváltozót. Értelemszerűen az új gombra kattintva.

A változó neve: JAVA_HOME

A változó értéke: C:\Program FilesJava\jdk1.7.0_02 ( A JDK-d telepítési könyvtára )

Ehhez később majd mellékelek kommentált videót, amint visszakapoim a laptopom a száműzetéséből azok számára akiknek ez így leírva nem lenne teljesen világos. Mindenesetre ha jól csináltatok mindent akkor azt úgy ellenőrizhetitek hogy a parancssorban kiadjátok a java -version és a javac -version parancsokat.

Én még előszeretettel használom a NotePad++ programot a forrásaim megírására, mert számtalan programozási nyelv szintaktikájára be lehet állítani, így áttekinthetőbb a kódod.

Amikor elkészültél egy forráskóddal, akkor azt parancssorból mostmár javac fájlnév parancs kiadásával fordíthatod és a lefordított fájlt később java fájlnév paranccsal futtathatod.